-
Üres a kosár
Nincsenek termékek a kosárban.
Return to Shop
Dinamika feladatok
Dinamika I. (tömeg, lendület, ütközések)
Egyenes menti azaz centrális ütközés esetén a szemben haladó testek összeütköznek. Az ütközési folymat alapján a jelenség 2 csoportra osztahtó fel:
1. rugalmas ütközés
Az ütközés rugalmasnak tekinthető ha az ütköző testeknél nincs alakváltozás (belapulás). Az alaváltozáshoz munkavégzésre van szükség, ahhoz pedig energia szükséges. Ha nincs alakváltozás akkor nem fogy az energia sem. Ebből következik, hogy érvényes lesz az energia megmaradás tétele.
2. rugalmatlan ütközés
Rugalmatlan ütközés esetén az ütköző testek belapulnak, fogy az energia. Az energia megmaradás nem érvényes.
Az impulzus megamaradás viszont az ütközés jellegétől függetlenül mindkét esetben teljesül.
Dinamika II. (testre ható erők, mozgásegyenlet)
A kinematika a mozgás leírásával foglalkozik (megadja a mozgás pályáját), a dinamika pedig a mozgás okát vizsgálja. A mozgás oka egy mindig egy erőhatás lesz, az erők segítségével felírható a fizikai rendszer mozgás egyenlete. Az erők felírása a Newton törvények alapján válik lehetségessé. Ha ismerjük a rendszer gyorsulását és az eltelt időt akkor megtett út és az elért sebesség is kiszámolhatóvá válik. Ezt a fizika témakört a jellemzően a középiskola 10. osztályában tanítják. Íme néhány gyakorlati dinamika feladat.
Lendület és ütközések
1. Feladat
Két kocsi sebesség változása 3 és 5 m/s nagyságú és az 1. kocsi tömege 5 kg. Határozzuk meg a 2. kocsi tömegét!
2. Feladat
Egy férfi tömege 86 kg, számoljuk ki a lendületét amikor 0,5 m/s sebességgel sétál.
3. Feladat
Egy 2 kg tömegű test szabadon esik 4 m magasból. Mekkora a lendülete az elejtés és a földet érés pillanatában? Mi okozta a lendület változást
4. Feladat
Tó vizén álló, 250 kg tömegű csónakból kidobunk egy 25 kg tömegű testet 5 m/s sebességgel.
Mekkora sebességgel indul el a csónak?
5. Feladat
Vízszintes talajon fekvő 400 g és 600 g tömegű testeket összenyomott rugó szétlök.
a) A szétlökés során a 400 g tömegű test 64,8 J mozgási energiára tesz szert. Mekkora lesz a 600 g tömegű test mozgási energiája?
b) Mennyivel volt összenyomva a rugó, ha a rugóállandó (direkciós erő) 9600 N/m?
6. Feladat
Vízszintes talajon áll egy könnyen guruló 16 kg tömegű kiskocsi, amelyen el van helyezve 3 db egyenként 2 kg tömegű test. Ezeket a testeket egy rugós szerkezet egymás után kilövi a kocsihoz viszonyított 18 m/s sebességgel. Mekkora lesz a kocsi sebessége az egyes testek kilövése után.
7. Feladat
Egy 72 km/h sebességgel haladó jármű vele egyenlő tömegű járműnek ütközik. Ütközéskor a roncsok összekapcsolódnak. Mekkora lesz a közös sebességük, ha ütközés előtt a másik jármű:
a) 36 km/h sebességgel mozgott az első járművel ellentétes irányban
b) 36 km/h sebességgel mozgott az első járművel megegyező irányban
c) 144 km/h sebességgel mozgott az első járművel ellentétes irányban
8. Feladat
Rugalmatlanul ütközik egy 6 kg tömegű, 4 m/s sebességű és egy 9 kg tömegű, 2 m/s sebességű test. Mekkora lesz a sebességük, ha az ütközés után?
a) egy irányban haladtak? (ha azonos irányban haladnak akkor is összeütköznek)
b) egymással szemben haladtak?
9. Feladat
Egy 6 kg tömegű test mozgási energiája 27 J, egy 4 kg tömegű test mozgási energiája pedig 98 J. A két test tökéletesen rugalmatlanul ütközik. Mekkora és milyen irányú lesz a közös sebességük, ha az ütközés előtt:
a) egy irányban haladtak
b) ellentétes irányban haladtak
10. Feladat
Egy 60 g tömegű 40 cm/s sebességű test tökéletesen rugalmasan ütközik a kezdetben álló 40 g tömegű testtel. Mekkora lesz az ütközés után a sebességük?
11. Feladat
Egy 2 kg tömegű 6 m/s sebességű és egy 3 kg tömegű 5 m/s sebességű test vízszintesen, súrlódásmentes felületen egymással szemben mozog. Az tömegű testre elhanyagolható tömegű rugót szereltek. Mekkora lesz a testek sebessége az ütközés után?
12. Feladat
Egy 3 kg tömegű, 9 m/s sebességű test tökéletesen rugalmasan ütközik egy vele szemben 3 m/s nagyságú sebességgel haladó m tömegű testtel. Mekkora az m tömeg, ha a 3 kg-os test az ütközés során 3 m/s nagyságú sebességgel pattan vissza? Mekkora lesz az ütközés után az m tömegű test mozgási energiája?
Testre ható erők, mozgásegyenlet
1. Feladat
A 600 kg tömegű motorkerékpárt 6000 N erő gyorsítja. Mekkora lesz a sebességváltozás, ha a gyorsítás időtartama 3 s?
2. Feladat
Mekkora erő húzta azt a 40 kg tömegű testet, amely álló helyzetből indulva 10 m-es úton érte el az 5 m/s sebességet egyenletesen gyorsulva. A test és a felület súrlódását nem vesszük figyelembe.
3. Feladat
Egy 3 kg tömegű testre 6 s -ig 9 N, majd 9 s -ig 6 N erő hat. Mekkora utat tett meg ez a test és mekkora sebességet ért el?
4. Feladat
Egy 2 kg tömegű testet 10 N nagyságú erő gyorsít vízszintes irányban 5 s -ig.
a) Mekkora a gyorsulás?
b) Mekkora utat tesz meg 5 s alatt?
c) Mekkora lesz a sebessége, impulzusa és mozgási energiája az eltelt idő 5 másodperc?
5. Feladat
Vízszintes talajon lévő 5 kg tömegű téglára 20 N erőhat vízszintes irányban. A tégla és a test közötti súrlódási tényező értéke 0,1.
a) Mekkora a tégla gyorsulása?
b) Mekkora a tégla sebessége amikor az eltelt idő 5 s?
c) Mekkora utat tesz meg a tégla?
6. Feladat
30 fokos meredekségű lejtőn lévő 2,5 kg tömegű test 1,3 s ideig mozog a lejtőn lefelé. Számoljuk ki a test által megtett utat, és elért sebességet, adjuk meg a test gyorsulását is. A súrlódási tényező 0,3.
7. Feladat
Írjuk fel az alábbi rajzon látható fizikai rendszer mozgás egyenletét. Mivel m1 < m2 , így a rendszer jobbra fog elmozdulni. A bal oldali test és a felület között lévő súrlódási tényező 0,2. A kötéllel összekötött testek 1,4 s-ig mozognak. Számoljuk ki a megtett utat, az elért sebességet, adjuk meg a gyorsulást. A vízszintes felületen lévő test tömege 3 kg, a kötélre függesztetté pedig 6 kg nagyságú.
8. Feladat
Írjuk fel az alábbi rajzon látható fizikai rendszer mozgás egyenletét. Mivel m1 < m2 < m3 , így a rendszer jobbra fog elmozdulni 0,7 s –ig. A testek tömegei egyenlőek azok sorszámaival. A súrlódási tényező nagysága 0,1. Számoljuk ki az elmozdulás, a sebesség és a gyorsulás nagyságát! A testek fonállal össze vannak kötve!
9. Feladat
Írjuk fel az alábbi rajzon látható fizikai rendszer mozgás egyenletét. Mivel m1 < m2 , így a rendszer jobbra fog elmozdulni. A lejtő szöge , a rendszer 0,9 s ideig mozog, a lejtő súrlódási tényezője 0,25. A lejtőn lévő test tömege 3 kg, a kötélre akasztotté viszont 9 kg. Számoljuk ki az utat, a sebességet és a gyorsulást.
10. Feladat
Mekkora gázt lehet adni a teherautónak ahhoz, hogy a szállított teher ne essen le?
11. Feladat
Húzzunk szánkót a talajjal 30 fokos szöget bezáró húzó erővel. A szánkó és hó között a súrlódási együttható kicsiny értékű 0,05. A szánkó tömege 15 kg, a húzó erő pedig 100 N nagyságú. Határozzuk meg a fellépő súrlódási erő nagyságát!
12. Feladat
Rugós erőmérő segítségével határozzuk meg a súrlódási együtthatót amikor a 15 kg tömegű testet úgy húzzuk, hogy a sebessége nem változik. A húzó erő ebben az esetben éppen 80 N nagyságú!
13. Feladat
Vízszintes talajon rugós erőmérővel húzunk egy 600 g -os testet. Azt látjuk, hogy a test 1,44 N erő hatására mozdul meg, majd változatlan erő mellett 0,4 gyorsulással mozog. Határozzuk meg a tapadási és csúszási súrlódási együtthatókat! Mekkora húzóerő mellett lesz a gyorsulás 1 m/s2 .
Dinamika feladatok megoldásai
A Dinamika feladatokmegoldásai az alábbi videó tananyagokban nézhető meg részletes levezetéssel.
21. Dinamika
Értékelés: 5.00 / 5
4990 Ft
Ennek a dinamika elméleti tananyagnak 2 része van. Először a testre ható erőkkel, másodszor a lendület és ütközésekkel kapcsolatos fogalmak lesznek bemutatva.
22. Dinamika feladatok
6990 FtEbben a 142 perces dinamika feladatok videó tananyagban először az erők felírását majd pedig a rugalmas és rugalmatlan ütközéseket fogjuk begyakorolni.